A kályha használata 1.

Új kályha beüzemelése

Az új kályhát természetes úton és szárítófűtéssel kell kiszárítani. Az elkészült kályha ajtaját hagyjuk nyitva, hogy a levegő átjárja. Ha a kályha a fűtési időszakban épült, akkor érdemes két héten keresztül így szárítani és csak ezután kezdeni a szárítófűtést.

Szárítófűtés

Helyezzünk a tűztérbe 2-3 kiló fát és égessük el. Ezzel a famennyiséggel 4-5 napig fűtsünk, majd ezután naponta 1 kilóval növeljük a fa mennyiségét. Körülbelül két hét elteltével fogunk elérni a 10-12 kiló tüzelőanyaghoz. Fontos, hogy a szárítófűtés ideje alatt a kályhaajtó vagy ahonnan az égés a levegőt kapja, nyitva legyen még akkor is, ha a tűz már nem ég. Ezzel biztosítjuk a kályhában felszabadult vízgőz távozását. A kályha felfűtéséhez szükséges maximális és minimális fa mennyiségét a kályha építője határozza meg.

Begyújtás felülről

Fektessünk a kályha tűzterébe 3-4 darab 8-10 cm vastagságú fát, majd erre keresztbe helyezzük a következő sort és így tovább. A vékony fák felül, a vastagok értelemszerűen alulra kerülnek, a begyújtás pedig felülről történik. Az így felépített tüzelőanyag fentről lefelé fog leégni. Maga az égés mindvégig szinte füstmentesen megy végbe. Figyelem! A tüzelőanyag szinte teljes leégéséig megfelelő mennyiségű levegőre van szükség, ezért soha se fojtsuk vissza az égést. A kevés levegő tökéletlen, rossz hatásfokú égést eredményez, amely kátrányosodáshoz és a kályha rendkívül gyors tönkremeneteléhez vezet. Az ajtót/kat a leégés végéig nyitva kell hagyni. Lezárás csak akkor történjen, ha már nincs lánggal égés és a parázs kezd hamuvá válni. Tilos a kályhát hamarabb elzárni, mert robbanáshoz vezethet.

Levegő utánpótlás

Nem szabad megfeledkeznünk a tüzelőagyag elégetése által elhasznált levegő utánpótlásáról. Azoknál a kályháknál melyek nem rendelkeznek közvetlen külső légellátással, a helységben nyissunk résnyire egy ablakot tüzelés időtartamára. Hogy mindenkinek érthető legyen, nem írok regényt az égés kémiai folyamatáról és hosszú sorokat számírásokról. 10kg fa elégetésével 120m3 levegőt használ el a kályha a helységből, tehát ezt kell pótolnunk. Egyes esetekben a kályha elhasználja a levegőt és képes visszafüstölni. Sok esetben egy légtérben található a konyhai szagelszívóval, aminek a működése könnyedén negatív huzatot idézhet elő.

Begyújtás a szezon kezdetén

Ősszel, amikor a délutánok még enyhék, a hideg éjszakák azonban már lehűtik a házat, jól esik egy kis kályha-meleg. Sokan befűtenék a kályhát már délután, hogy estére meleg legyen, de a füst visszaömlik a lakótérbe. A begyújtásra válasszuk ki azt a napszakot, amikor a lakásban melegebb van, mint odakint. Igazán pozitív huzat akkor van, ha a hőmérséklet a lakásban 5-7° fokkal melegebb a kintinél. Az ideális begyújtási külső hőmérséklet 10-13° fok alatt van. Negatív huzatot az is előidézhet, hogy a napsütötte tetőcserepek fölött kis hőpárna, mikroklíma keletkezik, amely nem engedi a lakásból kifelé irányuló kéményhuzat kialakulását. (Mondják az idősek: belesüt a kéménybe a nap.) A kéményhuzat javítható, ha a kéményajtót kinyitjuk, majd több újságpapírt elégetünk benne. Azért kell több újságpapírt elégetni, hogy a kémény egész hosszában felmelegedjen. Újonnan rakott kályhánál ez fokozottan érvényes.

A működés során gyakran észlelt hibák

Kihullik, megrepedezik a fuga: csak esztétikai probléma, a működést nem befolyásolja, mivel a kályhacsempéket a belső oldalon szivárgásmentesen, a hézagoknál tömítve, ékelve építik be. A csempék között repedések keletkeznek: a kályha a melegedés következtében tágul (hőtágulás). Gyors és nagyon intenzív fűtés, illetve túlfűtés esetén 1-2 mm-es hézag is látszódhat. Van olyan eset, hogy a kályhatulajdonosok többet várnak el a kályhától, mint amire képes. Ilyenkor túlfűtés történik, aminek következményeire az építő nem tud garanciát vállalni. A kályha szakszerű üzemeltetése a használójának feladata, felelőssége.

A tűzifa

Az épített kályhákba csak száraz keményfa használható, pl.: bükk, akác, tölgy, gyertyán… A fa csak 18-24 havi száradás után lesz száraz, ez a légszáraz fa, amelynek a víztartalma 20% alatt van. A fát úgy tároljuk, hogy a levegő átjárja és az eső ellen védve legyen (fólia alatt bepárásodhat). A frissen vágott fa nedvességtartalma 50-60%, széljárta tárolóhelyen ez az érték néhány hónap alatt 30-40%-ra csökken, de még akkor is gazdaságtalan a fa felhasználása, mert a fűtés során keletkező hő 30-40%-át az elégetett fa kiszárítására használja fel, így a hatásfok is ennyivel csökken. A keletkező vízgőz megterheli a kályhát és akár szurkosodást okoz a kályha járataiban vagy a kéményben. A puhafák, gyümölcsfák fűtésre nem ajánlatosak, ugyanis gyorsan ellobbannak, alkalmazásukkor megterhelhetik a kályhát, esetenként a kályha tetejének megnyílásához vagy füstcsőrepedéshez vezethet. Az épített kályhákhoz a másfél-kétéves száraz, keményfa ajánlott.

A szárítófűtés képei.